Turista-invázió Lillafüreden, fürdőzők Görömbölytapolcán, egy mára már elfeledett diósgyőri látkép is látható azokon a majd’ száz évvel ezelőtti fotókon, amelyek kiváló minőségben mutatják be városunkat. A felsorolt helyszínek miatt a címet azonnal pontosítanánk, hiszen ezek a területek ekkor még nem voltak városunk részei, azokat csak 1945-ben, illetve 1950-ben csatolják városunkhoz, így kialakítva a mai közigazgatási határokat, megvalósítva ezzel a több évtizedre visszanyúló várospoltikai víziót, Nagy-Miskolcot.
Az alábbi fotókon többségben lesz Lillafüred, ami nem is csoda, hiszen a frissen átadott Palotaszálló olyannyira vonzotta a turistákat, hogy a MÁV még közvetlen járatokat is indított Budapest és Lillafüred között. Bár ez elsőre furcsának tűnhet, de egy korábbi cikkünkben már utánajártunk, hogy ez az útvonal a Keleti pályaudvartól indulva előbb a Tiszai pályaudvart, majd onnan lekanyarodva a vasgyári iparvágányra a Ládi rakodó végállomást jelentette, ahol az utazóközönséget hipp-hopp átrakták a LÁEV kisvasútjára, ami röpke egy óra alatt felpöfögött Lillafüredre. Érdekesség, hogy ezt az útvonalat ma hosszabb menetidővel lehet abszolválni, mint 93 évvel ezelőtt.
Mi pedig most egy igazán különleges időutazásra invitálunk titeket, úgy öt perces menetidővel.

Gyakorlatiasak leszünk, így utazásunkat mi is a Tiszai pályaudvarról indítjuk. Innen szeljük át a várost.

Úgy tűnik, hogy 1931 tele nem viccelt, ha égiáldásról volt szó. Háttérben az ekkor még javában üzemelő Rudolf laktanya, ami ekkor a m. kir. Görgey Artúr 13. honvéd gyalogezred főhadiszállása.

Télből a nyárba, avagy fürdőzők Görömbölytapolcán. Ekkor még így hívják a területet, ami majd csak 1950-től lesz Miskolc része.

A mai szemnek már szürreális autómobil robog a főutcán.

Az Avasi református templom harangtornya.

A Diósgyőri vár(rom), jobbra a református templom, nagyjából a mai Észak-Kilián tertületéről fotózva. Talán ezen a fotón tapasztalható leginkább, hogy mennyit változott városunk közel száz év alatt.

Felsőhámor felülnézetből.

Az egri országút lillafüredi alagútja az egyik….

…illetve a másik irányból.

Érkezés Lillafüredre.

Ugyanez a család megmászta a szálló függőkertjét is.

A frissen átadott Palotaszálló és közvetlen környezete.

Csoportkép a szálló parkjában.

Lillafüredi életkép, háttérben a kisvasút megállójával.

1929-től Lillafüredi Állami Erdei Vasútnak hívott keskeny nyomtávú vasúton a személyszállításra való igény a Palotaszálló átadása után nagyban megemelkedett, így a LÁEV két egyedi gyártású motorkocsit, és öt motor-mellékkocsit szerzett be.

Érdekesség, hogy ezekből 6 kocsi ma is üzemel, méghozzá a budapesti Gyermekvasút vonalán.

A szálló megnyitásakor fürdőzésre alkalmas stéget alakítottak ki a Hámori-tavon.

Ám itt a fürdőzés hamvába holt ötlet volt, hiszen a tó víze sosem tudott annyira felmelegedni, hogy abban kellemes legyen úszkálni.

A végére pedig egy kis érdekesség a városhatáron kívülről: készül a 3-as főút miskolci szakasza ún. Lakewood útépítő gépekkel.
Fotók forrása
- Anders Gyula
- Barbjerik Ferenc
- Bor Dezső
- Hirschler Károly
- Kurutz Márton
- National Archives, Washington, USA
- Párdányi Miklós
- Vincent Till Baumgartner
- Vojnich Pál