Bizonyára minden miskolcinak beugrik a Pátria szó hallattán az az üzletház, ahol ma az emeleten posta, kínai bolt, míg a földszintjén az egyik élelmiszerlánc üzlete, valamint kisebb butikok kapnak helyet. Az üzletek fölött pedig számos lakás került kiépítésre az 1970-es évek második felében.
Abban is biztos vagyok, hogy tízből kilenc erre elhaladó teljesen tájidegennek találja a komplexumot, amelyet gyönyörűen körbeölelik a Széchenyi utca, így a történelmi belváros képét markánsan megformáló “századeleji” vagy századfordulós épületei.
A Pátria-tömb a ’80-as években (fotó: Farkas Gyula/forrás: pinterest)
Ahhoz azonban, hogy helyet csináljanak ennek monstrumnak a Széchenyi utca 3-9. szám alatti telkeken, négy épületet is el kellett bontani. Ezt a ’70-es évekre jellemző robbantásos módszerrel tették. Erre az akcióra az idősebb generáció közül többen is a mai napig visszaemlékeznek annak látványos mivoltja miatt.
A robbantásról:
A Papír- írószer bolt, a Rorárius cukrászda, a Patyolat, a Virágüzlet és Levendula, s velük egy házban a Béke étterem. Lebontásukra különböző időben került sor. A 3. és 5. számokat viselő házakba egy hónap alatt 2130 robbanólyukat fúrtak, s bennük több, mint fél tonna robbanószert helyeztek el. 1971 novemberében három másodperc alatt vált romhalmazzá és porfelhővé a két épület, s velük együtt két évszázad, történetben, építészetben felhalmozott emléke.
Dobrossy István: Négy épület a Pátria-üzletház helyén. Déli Hírlap. 1991.06.07.
Nézzük azonban meg a Pátria elődjét. Íme:
Bár mindkét, az 1900-as évek első éveiben készült képeslap a Pannóniára fókuszál, mellette bal oldalt jól látható az az épület aminek a helyén – három másik hasonló épülettel egyetemben – ma a tömb áll. Ezek egyikének földszinti üzlethelyiségében üzemelt példának okáért a “Rori”, azaz a Roráriusz cukrászda (egészen pontosan a 3-5. szám alattiban), a város első cukrászdájának jogutódja.
Dobrossy István az alábbi sorokkal emlékezett meg a Pannónia korábbi közvetlen szomszédjáról:
A Széchenyi u. 9. számú lakó- és üzletháznak a főutcára 9, a Kossuth utcára 16 ablaka nyílt. 1750-ben görög kereskedőházként ismert, amelynek sarokbejárata vezetett a Fekete Sas nevű vendégfogadóba. A telek egykor körbe volt építve, kocsibeállók, istállók sorakoztak egymás mellett. Az épület alatt nagy kiterjedésű borospince volt, amelyet 1970-ben tártak fel, ugyanis az épületet ekkor bontották le. A sarokbejárat mögötti csehsüveg boltozatos helyiséget a vendéglátás államosítása után Béke étteremnek, azelőtt Székelykertnek nevezték, amely a ’60-as évek közkedvelt, hangulatos „kiskocsmája” volt. A vendéglő három szomszédépületét is lebontották az Avas szállodáig.
Dobrossy István: A Pátria-tömb – akkor és most… In: Miskolci Napló, 2013.12. 21.
Bár én is egy tájidegen csúfságként tekintek a Pátriára, a vele való kapcsolatomat mégis át kell értékeljem annak tudatában, hogy születtek ennél sokkal vadabb ötletek is. A Magyar Építőipar nevű szaklap 1971. évi 11-12. számában fellelhető ugyanis egy másik terv, ami még a jelenleginél is – néhol a szó szoros értelmében – meredekebb elképzeléssel állt elő. De beszéljenek helyettünk az alábbi fotók.
Miután hagytam egy kis időt az általános döbbenet elillanásához, idézzük fel a tervező ÉSZAKTERV látványtervekhez kapcsolódó indoklását:
Miskolc belvárosára igazán ráfér az erőteljes korszerűsítés. Nyomasztóan kinőtte magát, míg körülötte a város többi része rövid idő alatt rohamosan megújhódott, megnövekedett.
A belvárosra elkészített rendezési terv alapján a belváros rekonstrukciója folyamatosan több ütemben valósul meg. A túlzsúfolt, évszázados vagy még régibb, zömmel 2 szintes épülethalmazok helyén és ezek helyett valósul meg a rekonstrukció.
Az egyik ilyen korszerűsítési törekvés valósul meg Miskolc főutcáján a Széchenyi utca 3, 5, 7, 9 számú telkén, foghíjj beépítésként. A telek saroktelek, így lehetőség adódott többoldalú feltárásokra, megközelítésre. […] Ezek alapján a program magától adódik; minél több üzletet kell kialakítani egy magasházzal, a rendelkezésre álló terület teljes beépítésével.
Ezek után képzeljük el az említett modern magasházat a mai főutcán, ahogy a Pannónia és a jelenleg felújításra váró Avas Szálló eklektikus épülete között a maga cca. 20 emeletével kiemelkedik.
Ugye, hogy ezek után mégsem bánj(t)uk a mai Pátriát? Bár az is tény, hogy attól még valami nem lesz szebb, hogy lehetett volna csúnyább is.
Miért éppen Pátria?
Mivel borzasztóan izgatta a fantáziámat, hogy honnan eredhet az üzletház elnevezése, így ennek is próbáltam utánamenni, ám hiteles verziót nem sikerült fellelni.
Egyes elképzelések szerint csakúgy mint a Centrum, a Pátria is egy amolyan franchise rendszerben működő üzlethálózat volt. Ezt igazolja, hogy ugyanilyen nevű szolgáltatóház több is működött egy időben az ország számos szegletében. Bár annyi nem, hogy ezt ne tekinthessük véletlen egybeesésnek már csak azért is, mert arculatában ezek a Pátriák egymástól különböztek.
Egy másik elképzelés szerint sosem volt a tömbnek hivatalosan Pátria a neve, az csak az ott üzemelő ABC miatt keresztelte el a köznyelv és használja a mai napig is.
Ha esetleg valaki rendelkezik más teóriával, nyugodtan ossza meg velünk a kommentszekcióban.
