Egy kutya fedezte fel a pokol kapuját Lillafüreden

A Szent István-barlang a Bükk hegység egyik legismertebb és leglátványosabb barlangja, amely Lillafürednél, mindössze 500 méterre a Palotaszállótól, a Szinva-patak völgyében található. A barlangot lenyűgöző cseppkőképződményei, tudományos és gyógyászati jelentősége emeli ki a magyarországi barlangok közül. 1514 méteres teljes hosszával az ország jelentős barlangjai közé tartozik, bár a látogatók számára csak egy 170 méteres szakasz járható be. De vajon hogyan fedezték fel ezt a különleges barlangot? Milyen legendák és tudományos felfedezések kapcsolódnak hozzá? És miért vált a gyógyászatban is fontos szereplővé? Merüljünk el a Szent István-barlang történetében és titkaiban!

Legendás felfedezés

A Szent István-barlang felfedezéséhez egy különös legenda kapcsolódik. 1913-ban egy kutya beleesett egy mély üregbe, és vonyítását meghallva a helyiek rátaláltak a barlang természetes bejáratára, amely ma „Kutya-lyuk” néven ismert.

A Csorba Piroska és Fedor Vilmos által jegyzett Miskolc legendák című kötet így meséli el a történetet:

A barlang felfedezése egy kutyához kötődik, aki a 19. század végének utolsó éveiben gazdájával gombázni indult a Lillafüred környéki erdőkbe. Az állat egy, a Kálvária-kápolna fölött nyíló hasadékba esett bele. Miután magához tért az ijedtségből azonnal szabadulni akart, és heves ugatásba kezdett. Azt már egészen kis korában megtanulta, hogy az ugatás egy csodaszer: a Gazda megjelenik, a többi kétlábú pedig hirtelen elszalad. Most azonban a Gazda közeledtének piciny jelét sem érezte.

A Gazda eközben teleszedte gombával a kosarát, s mivel hiába hívta, kereste a kutyát hazaindult, gondolván majd hazatér a kutya is, ha kirohangálta magát.

A kutya napokig tartó ugatására két arra járó fiatal figyelt fel. A két vállalkozó szellemű fiatalember kötélen leereszkedett, és kimentette a fáradt ebet – ekkor találtak rá a cseppkövekkel teli földalatti termekre.

A kutya, ahogy felértek, összeszedve minden maradék erejét hazarohant gazdájához.

A barlang tudományos feltárását Kadić Ottokár geológus végezte el, és ő adta neki a Szent István-barlang nevet. 1927-től kezdődtek a kiépítési munkálatok, amelyek során mesterséges bejáratot hoztak létre, világítást szereltek be, és a turisták számára járhatóvá tették a barlangot.

1931-ben hivatalosan is megnyitották a látogatók előtt, ezzel pedig a Bükk egyik legnépszerűbb természeti látványosságává vált.

A II. világháború idején a barlang világítása tönkrement, majd csak 1953-ban újították fel. Azóta többször modernizálták, hogy megőrizzék természetes állapotát és csökkentsék a látogatók okozta környezeti hatásokat.

A barlang kialakulása és természeti különlegességei

A Szent István-barlang egy forrásbarlang, vagyis egykor a Bükk magasabban fekvő területein beszivárgó víz itt tört a felszínre. A víz évszázadok alatt üregeket és járatokat vájt a kőzetbe, amelyek az idők során egyre bővültek.

A barlang egy nagyobb föld alatti rendszer része lehet, és kapcsolatban állhat a Bükk leghosszabb barlangjával, az István-lápai-barlanggal. Időszakos áradások idején a mélyebb részeket víz önti el, amely a Pokol nevű szifonon keresztül tör fel.

A barlangban több érdekes víz által formált képződmény figyelhető meg, például:

• Gömbüstök, amelyek a barlang falán láthatók,

• Mennyezeti félcsatornák, amelyek a víz mozgását mutatják,

• Megfagyott Vízesés, amely egy hatalmas cseppkőlefolyás a Kupola-csarnokban.

A barlang cseppkőképződményei mai napig aktívan fejlődnek, hiszen a szivárgó víz folyamatosan formálja azokat.

Anyóstorok, Meseország, Egri minaret

A Szent István-barlang gazdag cseppköveiben és lenyűgöző termeiben. A legfontosabb látványosságok közé tartoznak:

• A Nagy-terem – Itt található a híres Anyóstorok nevű formáció.

• A Meseország – Cseppkövekkel borított rész, ahol a képződmények a mesevilág szereplőire emlékeztetnek.

• A Kupola-csarnok – A barlang legnagyobb terme, amelyben található a Megfagyott Vízesés.

• Az Oszlopok Csarnoka – Itt áll a Rokokó-oszlop és az Egri Minaret nevű cseppkőoszlopok.

• A Színház-terem – Kiváló akusztikájú terem, ahol a hatalmas Karmester nevű cseppkő dominálja a teret.

A barlang élővilága – denevérek és ritka rovarok

A barlang élővilága is figyelemre méltó. Egykor Magyarország egyik legnagyobb hosszúszárnyú denevérkolóniája telelt itt, ám a turisták tömege miatt számuk jelentősen csökkent. Ma nyolc denevérfaj kb. 120 egyede használja a barlangot téli és nyári pihenőhelyül.

A rovarvilág különlegessége a Gebhardt-vakfutrinka, amely kizárólag a Bükk hegységben él, és Magyarország egyik védett rovarfaja.

A barlang vizeiben egy másik érdekesség is él: a barlangi vakrák, amely a föld alatti vizekben való alkalmazkodás egyik különleges példája.

A Szent István-barlang gyógyhatásai – Természetes terápia a légzőszervi betegségekre

A Szent István-barlang nemcsak természeti csoda, hanem gyógyászati jelentőséggel is bír. 1991-ben hivatalosan is gyógybarlanggá nyilvánították, mivel különleges mikroklímája kedvezően hat a légzőszervi betegségekben szenvedőkre. A barlang levegője rendkívül tiszta, szinte teljesen steril, por- és allergénmentes, így különösen ajánlott asztmások, allergiások és más krónikus légúti problémákkal küzdők számára. A közel 100%-os páratartalom és az állandó 10°C-os hőmérséklet segíti a légutak nedvesítését, csökkenti a gyulladást és javítja a légzést. A barlang mélyén található Fekete-terem évtizedeken át szolgált terápiás célokra, ahol a betegek napi néhány órát töltöttek el a gyógyhatású levegőben.

Különösleges történeti adalék, hogy amikor még működött a csanyiki tüdőszanatórium, rendszeres buszos túrákat szerveztek a betegeknek a barlangba.

Fedezd fel, ha még nem tetted!

A Szent István-barlang nem csupán egy természeti látványosság, hanem egyedülálló föld alatti világ, amelyet a történelem, a tudomány és a gyógyítás különleges találkozása tesz különlegessé. Lenyűgöző cseppkőképződményei, titokzatos járatai és kristálytiszta levegője mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a barlang a Bükk egyik legértékesebb kincse legyen.

Legyen szó egy izgalmas kalandtúráról, a természet csodáinak felfedezéséről vagy a gyógyító levegő jótékony hatásairól, a Szent István-barlang minden látogatónak felejthetetlen élményt nyújt. Ha Lillafüreden jársz, ne hagyd ki ezt a lenyűgöző föld alatti világot – egy olyan helyet, ahol a természet ereje és szépsége a saját szemeddel is megtapasztalható, ráadásul a pokol kapuját is egészen közelről láthatjuk.

Kiemelt kép: Csoportkép a frissen megnyílt Szent István-barlang előtt, 1932-ben. Forrás: Fortepan / Karabélyos Péter