Interjú Putnóczki Rékával, aki létrehozta Miskolcon a Kedves üzenetek programot.

A napokban a miskolci utcákat, tereket járva sokan elkaphattak egy-egy cetlit, amin különböző pozitív  töltetű üzeneteket olvashattak. A papíralapú szeretetbombákról készült képek gyorsan ellepték a különböző közösségi oldalakat is, így találtunk rá egy facebook-eseményre, amely október 28-ra toborozta a résztvevőket a cetlik elkészítésére és kiragasztására. A mozgalom szervezőjével, Putnóczki Rékával beszélgettünk, aki fiatalos lendülettel mesélt nekünk élményeiről.

A cetli magyar jelentése így hangzik : Csinálj teát, ne háborút!

Először is mesélj egy kicsit magadról. Mit tudhat rólad a nagyérdemű?

14 éves vagyok és a Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnáziumban tanulok. Szabadidőmben sok időt töltök fotózással, illetve a közösségi oldalaim és a blogom fejlesztgetésével.

Ha most ezt valaki elolvassa az idősebb korosztályból, nagyokat fog pislogni. Segíts megértetni velünk, hogy a mai tizenéveseknek miért prioritás a közösségi oldalakon található profilok és egy személyes blog – ahogyan te fogalmaztál – fejlesztgetése, mint szabadidős tevékenység? Mi ezzel a célod neked vagy úgy általában a mai tizenéveseknek? Mi annak idején kosaras kártyákat gyűjtögettünk vagy éppen alig vártuk, hogy kimehessünk focizni az iskolaudvarra. Ellenben a kortásaidnál azt a tendenciát látom, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az internetes, mint a valóságos énjükre. Egyetértesz?  

Igen, kicsit érdekesen hangozhat, hogy hobbinak tartom ezeknek az oldalaknak a fejlesztgetését. Viszont én azért szánok sok időt rá, mert ezzel szeretnék tovább foglalkozni, közösségi média menedzserként pedig fontos lehet későbbiekben a tapasztalat. A mai világban már lényegesnek tartom ezeket az oldalakat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem lógok sokat a barátaimmal, deszkázunk, mászkálunk egész nap, bolondozunk és fotózni járunk együtt.

“Miskolc számomra mindig az otthon, a hely ahol mindig jól érzem magam.”

Tősgyökeres miskolci vagy? Mi az, amit szeretsz a városban? Milyennek látod Miskolcot?

Igen, én és a szüleim is itt születtek. Sok mindent szeretek Miskolcban, azt hiszem az ember itt mindig igazán otthon érezheti magát. Sok itt a program, mindig történik valami, folyton van élet a városban. Miskolc számomra mindig az otthon, a hely ahol mindig jól érzem magam. Ez a város sokat fejlődik és szerintem nagyon jó, hogy kapható olyan dolgokra is mint például a Kedves üzenetek mozgalom.

Neked van rá okod?

Amikor láttam ezt a kezdeményezést, mindenre gondoltam csak arra nem, hogy egy – ne érts félre – szemtelenül fiatal leányzó áll mögötte. Honnan jött az ötlet, hogy pozitív üzenetekkel ragasszátok tele a várost?

Az ötletgazda a Lídia on the road blog írója, Gulyás Lídia. Ő csinált egy „Kedves Üzenetek mozgalmat” Budapesten és nagyon megtetszett. Így azt gondoltam az embereknek Miskolcon is szüksége lehet erre és már bele is vágtam az esemény szervezésébe. Azóta már 25 város csatlakozott a mozgalomhoz.

Miért gondoltad azt, hogy szükség van egy ilyenre a városban? Szerinted Miskolcon az emberek alapvetően pesszimistábbak, mint máshol? Sokaktól hallom ezt, néha én is tapasztalom.

Mindenhol szükség van erre. Mindenkinek kell egy vagy két bátorító szó, kedves vagy ösztönző üzenet. Ez az esemény felhívja az emberek figyelmét arra, hogy milyen fontos is a lelki támogatás és, hogy mennyivel kedvesebbnek kell lennünk egymáshoz. Szerintem a miskolciak nem pesszimistábbak, mint mások. Ha azok lennének, akkor nem csatlakoztak volna ilyen sokan az október 28-i mozgalomhoz.

Volt-e társad a szervezésben?

Egyedül szerveztem, de sokan segítettek a létrejöttében, a családom és a barátaim sokat tettek hozzá, hogy jól sikerüljön az esemény.

Hogy jött az együttműködés a Télifagyival?

Sokszor jártunk oda, isteni süteményeik és kávékínálatuk van,a kiszolgálás és a tulaj is nagyon kedves, az egész helynek pozitív kisugárzása van. Hát nem ez a hely illik legjobban egy pozitív, kedves üzeneteket terjesztő mozgalomhoz?

Az ötletgazda a Lídia on the road blog írója, Gulyás Lídia.

Nem véletlenül írtunk róla régebben mi is, mint a város egyik potenciális randihelyszínéről. Végül hányan jöttek el az általad szervezett eseményre? Tudtál róla, hogy sokan a ti kezdeményezéseteken felbuzdulva, de külön utakon ragasztgattak?

Azt nem lehet tudni pontosan, hogy hányan vettek részt a mozgalomban Miskolcon. Azért, mert sokan nem velem ragasztottak cetliket, hanem külön, egyedül vagy csapatokban. Én délelőtt, majd délután is körülbelül 10-15 fős csapattal ragasztgattam tele a várost és útközben több másik csapattal is összefutottunk. Szóval mondhatjuk, hogy nagyon sokan csatlakoztak az eseményhez.

Milyen visszajelzéseket kaptál?

Nagyon-nagyon pozitív visszajelzéseket, sokan írták, hogy legyen még több ilyen esemény, hogy nagyon jó érzés volt végigsétálni az üzeneteket olvasva a városon.

Ki tudnál emelni ezek közül egy igazán meghatározó élményt?  Akár a cetlizés közben vagy az azt követő visszajelzésekből.

Miután az első csapatot megláttam, hogy cetliket ragasztottak ki egy falra, az meghatározó volt, nagyon megörültem neki. Így már jobban ment az egész napom.

Volt kedvenc üzeneted?

Sok kedvencem volt, amik nagyon ötletesek és viccesek voltak. Például: “A kor nem számít, hacsak nem vagy sajt”, “A hétköznapok csak akkor szürkék ha nem festik ki őket” vagy “Nem baj ha megbuksz kémiából”.

A szüleid szerint sem baj, ha megbuksz kémiából? 

(Nevet) De, azt hiszem az elég nagy probléma lenne.

Nem csak a cetlik tartalma, annak elhelyezése is fontos. Itt egy frappáns példa rá.

Gondolkozol-e még hasonló „mozgalomban”?

Igen, lesz még egy „Kedves Üzenetek program” karácsony tájékán és a jövőben is szeretnék még hasonló tömeget megmozgató, figyelemfelhívó eseményt szervezni.

Arról is igyekszünk majd beszámolni. Végül mit üzensz a miskolciaknak?

Gondoljanak bele, hogy hány kisebb, negatív impulzus éri az embert a mindennapokban. Hány embert löknek meg véletlenül a Búza téren sietségükben vagy éppen a villamosra felszállva? Hányszor lát mosolygó embert munkába menet, hányan mondják azt kávézás közben, hogy “De jó volt ma felkelni!”? Szinte mindenkinek rossz kedve van reggelente. Ne sajnáljuk hát a jótetteket, mert az önmagunknak is örömet okoz! Elég akár rámosolyogni valakire vagy kiragasztani egy pozitív üzenetet. Higgyék el, hogy mindenkinek szebb napja lesz! Egy apró gesztus is hatalmas örömet jelenthet egy embernek!