A magyar labdarúgó-válogatott a héten Portugáliába látogat az UEFA égisze alá tartozó VB-selejtezők F csoportjának negyedik játéknapján. A lisszaboni kvalifikációs-mérkőzés apropójaként utazzunk vissza az időben 64 évet, és éljük át újra a történelem első DVTK-játékos által szerzett találatát a nemzeti tizenegyben.
Solymosi Ernő 1940. június 21.-én látta meg a napvilágot a Diósgyőr-Vasgyár lakótelepen, a labdarúgás pedig már egészen fiatal korában ámulatba ejtette a focit először a grundon űző legendát. Tehetségére 12 éves korában figyelt fel a DVTK – akkori nevén DiMÁVAG -, a következő hat évben pedig a klub ifi-részlegét erősítette. 1958-ban eljött az idő a „nagyokhoz” is, Solymosi Ernő pedig nem kisebb ellenfél, mint az ekkor már húszszoros magyar bajnok Ferencváros ellen debütált. Az 1958 novemberi találkozó nem csak Solymosi élete első NB1-es bajnokija volt, hanem egy másik klasszis játékosnak is, Albert Flóriánnak, aki a találkozó utolsó negyedórájában kétszer is kaput talált (3-1). A végeredmény sajnos előrevetítette, hogy mi vár Solymosi Ernőre a szezonban: a fiatal hátvéd 12 bajnokin lépett pályára az 1958/59-es szezonban, pechére a Teleki Pál vezette DVTK egyiket sem tudta megnyerni, és pontot is csak hat találkozón szereztek a piros-fehérek Solymosival. A Diósgyőr végül a 9. helyen zárta a szezont 22 ponttal.
Szerencsére a következő idényben nagyot fordult a világ mind a miskolciakkal, mind a Pixi becenévre – a Mágnás Miska című 1949-es film Kossuth-díjas színésze, a Miskolchoz ezer szállal kötődő Latabár-dinasztia egyik leghíresebb tagja, Kálmán által alakított szereplője, Pixi Gróf után kapta ezt a nevet – hallgató játékossal. A 19 éves spíler több mint 2300 percet töltött a pályán a szezonban, a DVTK pedig az ötödik helyen zárta a bajnokságot, ami feljogosította történelme első Európai Kupa-mérkőzésére az együttest. A Palermo elleni oda-visszavágós párharc első felvonását 2-1-re nyerte a Diósgyőr a Stadio La Favoritában, Miskolcon 2-0-s vereséget szenvedtek a vasgyáriak, és hajszálnyival ám, de lemaradtak a bravúrról. Visszatérve Pixire, tagja volt az 1960-as római olimpián bronzérmet elhódító válogatottnak, a hátvéd 1960-as tavaszi, illetve őszi teljesítménye pedig annyira lenyűgözte Baróti Lajos szövetségi kapitányt, hogy novemberben az A-válogatottban is kivívta helyét.
Berecz István, Füzér János, Károlyi József, Dudás Zoltán, és Szigeti Oszkár után a hatodik diósgyőri válogatott játékos az 1960. november 13-ai, Lengyelország elleni barátságos mérkőzésen debütált meggy-pirosban, egy héttel később pedig az Ausztria elleni tétnélküli találkozón is végig pályán volt. Tette mindezt hat nappal első NB1-es gólja után – amit csak úgy, mint debütálását, szintén a Ferencváros ellen (2-2) jegyezhetett -, a diósgyőri klasszis karrierje pedig innentől csak felfelé ívelt.
Az 1960/61-es idény tavaszi felében további hat alkalommal volt eredményes Solymosi, – többek között a DVSC hálójába mesterhármast lőtt a szezon utolsó, a két kieső csapat által vívott bajnokiján, amit 7-4 arányban nyert meg a Loki – a válogatottban pedig a DVTK tagjaként további hat meccsen húzta magára a címeres mezt. 1961 májusában a walesi nemzeti tizenegy ellen vívott barátságos mérkőzést a magyar csapat, a találkozó első percében pedig Solymosi néhány csel után a tizenhatosról vállalt el egy lövést lendületből, ami a kapu bal felső sarkában kötött ki (1-0). Hat perc elteltével Tichy Lajos révén már 2-0-ra vezettek a magyarok, a vendégek azonban még az első félidőben szépítettek, a 60. percben pedig visszajöttek a mérkőzésbe Allchurch góljával (2-2). Két perccel a rendes játékidő vége előtt büntetőhöz jutott Baróti Lajos csapata, amit a duplázó Tichy gond nélkül értékesített (3-2), így a hármas sípszót követően dupla oka lehetett az örömre az élete első válogatott gólját szerző Pixinek.
A mérkőzés összefoglalójáért kattints ide.
1961 nyarán kilenc év után távozott nevelőegyesületétől Solymosi Ernő, aki – miután a szocialista erők meggátolták abban, hogy a Fradiba igazoljon – a negyedik kerület felé vette az irányt. Újpesten háromszoros magyar bajnok lett, két alkalommal hódította el a Magyar Kupát, továbbá tagja volt az 1962-es világbajnokságon ötödik helyezést elérő, illetve az 1964-es EB-bronzérmes magyar válogatottnak. A címeres mezt 38 alkalommal húzta fel összesen, és hét alkalommal volt eredményes.
Vámos Henrik
Kiemelt kép: Az első, Solymosi Pixivel felálló magyar nemzeti csapat 1960. november 13-án. Forrás: magyarfutball.hu
