Egyszerűen nem tudunk betelni a majd’ száz éves diafilmekkel, így sorozatunk negyedik darabját is elhoztuk nektek. Ezúttal Lillafüredre és környékére kalandozunk, azokba az időkbe amikor még nem épült fel a Palotaszálló, de még állt a Lilla Szálló és a Zsófia kilátó is. A Lillafüredre vezető, akkoriban egri országútnak nevezett szakasz pedig igazi időutazás.
Szokásunkhoz híven ismét megosztunk pár érdekességet:
- Az 5. dián rosszul tüntették fel a bánya nevét, ami Mátra helyett Márta. Az 1921-1967 között működő szénbánya egykori főrészvényese, Lázár Andor lányáról kapta a nevét.
- A filmben szereplő Molnár-sziklához több legenda is fűződik, amiről elsőként itt írtunk.
- A diafilmen elérkezünk Alsó- majd Felsőhámorba, amit korábban gyűjtőnévként csak szimplán Hámornak neveztek, ehhez tartozott közigazgatásilag Lillafüred is egészen addig, amíg Miskolchoz nem csatolták őket 1950-ben. Érdekesség még, hogy korábban a hámori gyűjtőnév alá tartozott Ó- és Újmassa is.
- De honnan e csodás elnevezés, a Hámor? Az köztudott, hogy Fazola Henrik a 18. században vashámorokat telepített a területre, amit ma már csak Alsó- és Felsőhámor neve őriz meg nekünk. Ahogy Fassole/Fassola Henrik, úgy a hámor szó is német területről érkezett hozzánk, ugyanis az a “hammer” (jelentése:kalapács) szóból ered.
- Az Alsóhámor felett emelkedő Dolka-gerinc elnevezése a szláv dolha (jelentése: hosszú) szóval függ össze, a hegyvonulat ugyanis hosszan húzódik el a Hámor völgye felett.
Alagút az egri országúton (részlet a diafilmből)
- A diafilmben szintén említést tesznek a Garadna völgyéről és a Szinva patakról. Mindkét elnevezést (ahogy sok más helynevet is a Bükkben) a honfoglalás előtti szláv jelenlétre vezetik vissza. Eszerint a Szinva kék vizet, a Garadna (grad na) pedig várat vagy várhoz tartozót jelent. Sokan a mai napig vitatják a környék helyneveiben szereplő szláv “túlburjánzást”, az már más kérdés, hogy magyarra sem tudják – csak hasonlóan esetlegesen – visszavezetni a szóban forgó elnevezéséket.
- A diákon még látható az 1900-ban felavatott a Zsófia-kilátó, amely a környéken nagy befolyással bíró Vay-család egyik tagjáról, Vay Erzsébet édesanyjáról, Teleki Zsófiáról kapta a nevét.
- A lillafüredi ma Magyarország legnagyobb vízesése.
- A diafilmen látható még a lillafüredi Nagy Szálló, vagy Lilla Szálló. A különleges, fából készült épületet akár ma is megcsodálhatnánk, ha 1944-ben nem gondolják úgy a helyben elszállásolt román katonák, hogy egy jól sikerült szalonnasütés alkalmával felgyújtják.
