Boldog békeidők. Így jellemeztük egy már
megjelent összeállításunkban az 1930-as éveket. Ebben az évtizedben ugyanis számos komoly fejlesztés ment végbe a városban, ami biztosan növelte a miskolci polgárok komfortérzetét, így a közhangulat is javult a városban. Mostani összeállításunkban igyekeztünk olyan fotókat kiválogatni, amik nem feltétlenül képeslapra kívánkoznak, sokkal inkább életképek a város különböző területeiről. Ehhez hívtuk segítségül Maksay Zoltán fotóarchívumát (a fotómogul Maksay-család objektívjén keresztül tekinthettünk be a szovjet kórházzá
változott Palotaszállóba is), a fotók hátoldalán szereplő információkat felhasználva, azokat néhol kiegészítve. Ki tudja, talán van egy-két felvétel, amin felismerheti felmenőjét vagy akár saját magát is. Kellemes időutazást kívánunk!
Készárú csomagolása a Diósgyőri Papírgyárban
Pózolj malaccal. Így tett a Palotaszálló konyhaszemélyzete is így tett december 31-én.
József főherceg látogatása Lillafüreden.
Wallace Beery amerikai filmszínész (balra) és Kosáry Emmi művésznő Lillafüreden.
Ha már népviselet: így nézett ki egy szüreti mulatság Hámorban.
Felsőhámori látkép, középen a Zöldfa vendéglővel. Egyes beszámolók szerint itt szállt meg Petőfi Sándor is, amikor a környéken járt.
Csúcsforgalom a Bükk közepén. Hármas útelágazás a Bükkben Hollóstető, Bükkszentkereszt és Répáshuta felé.
Bükkszentkereszt “beépülőben”.
A híres jegenyesor Diósgyőr és a Papírgyár között, amit a népnyelv szerint Hruscsov 1964-es látogatásai miatt vágtak ki, mert így könnyebb volt az útvonalon biztosítani az áthaladását. Ennek némileg ellentmond, hogy a jegenyesor még a 70-es évek elején is állt, majd vágták ki őket azért, mert a fák terebélyesedő gyökérzete hullámossá tette a burkolatot. Egyébiránt ez az útszakasz Diósgyőr első aszfaltozott útja.
Így nézett ki egy bérmálás…
… és egy szilveszteri mulatság Diósgyőrben 1939-ben.
1938-ban egy komolyabb árvíz is végigvonult a városon, de volt, akit ez nem zavart meg a mindennapi közlekedésben.
Színjátszó csoport az újdiósgyőri Keresztény Otthonban. Ebben az épületben működött később a Szikra Mozi.
Csinos hölgy pózol a mai Andrássy úton. Háttérben a DVTK stadion régi kerítése és az újonnan kialakított főbejárata, a “maratoni kapu”.
1939 nyarán adták át a ma már szintén csak emlékként létező diósgyőri stadiont. Ez a fotó néhány nappal az átadás előtt készült.
A pálya játékra alkalmas.
A DVTK (akkori nevén DiMÁVAG) “pályaavató” csapata.
De nem csak focipályát avattak ekkor a Vasgyárban. Ez a fotó a Diósgyőr-Vasgyári Kórház egyik szárnyának átadásán készült.
A Vasgyári Alkalmazottak Fogyasztási Szövetkezetének épülete a mai Újgyőri főtéren. Az épületet a Bükk Áruház építésekor bontották el.
Vasgyári dolgozók bankettje a lovarda épületében.
A legrégebbi bérházak Újdiósgyőrben, a mai Stadion utcában, ezeket szintén 1939-ben adták át. A képen jól láthatóak még azok a szántók, ahol korábban a bolgárkertészek tevékenykedtek. Róluk kapta mai nevét a Bulgárföld városrész.
Országzászló avatás.
Itt a Bányász Fúvószenekar is összeállt egy csoportképre.
A búza téri vásárcsarnok.
Az Erzsébet tér az Avasi templomtól fotózva.
A végére hagytam az egyik személyes kedvencem: lovas csendőrök járőröznek Miskolc határában.
Ha nem unod még, nézd meg ajánlónkat!