Ennek ellenére simán megtörténhetett abban a belpolitikai zűrzavarban, amiben Magyarország találta magát a vesztes első világháború után, hogy egy hatalomra éhes turai elöljáró új államot alapítson, ami ráadásul azonnal tejnagyhatalomként képzelte el jövőjét. De egyvalamivel nem számoltak, a miskolci polgárőrség élelem- és folyadékigényével. Így hát nincs más hátra, minthogy megemlékezzünk a kérészéletű Turai Köztársaságról.
Röviden Turáról
Budapesttől 50 km-re, az Alföld és a Mátra találkozásánál, a Galga völgyében fekszik. Síkvidéki település. Létezését először Thwra néven 1220-ban említi a Váradi Registrum, de akkor is valószínűleg összekeverték Nyírturával, így első valós említése 1394-ben történt az Ákos nemzetség birtokaként, amely 1425-ben Zsigmond királyhoz, majd 1438-ban a Rozgonyiakhoz kerül. 1544-ben Hatvan eleste után évtizedekig török kézre kerül a település, felszabadulása után 61 család él itt.
Tura címere
Igazi benépesülése a 18. századra tehető, ekkor, mint virágzó kereskedelemmel rendelkező település létezik. A megtermelt árukat Buda, Pest, Miskolc, Hatvan, Gyöngyös és Vác piacain értékesítik. 1740-től Hévízi Nagy Antal birtokaként adómentességet élvez. Az 1848-49-es szabadságharc egyik legnagyobb lovassági ütközetének helyszíne. A Perczel Mór honvéd tábornok és Alekszandr Petrovics Tolsztoj cári altábornagy csapatai között megvívott turai csata orosz győzelemmel zárult. A csatában elhunyt, turai Szele Andor huszárőrmesternek és 17 társának a falu főterén emlékoszlopot állított a lakosság.
A település 1867-ben kapcsolódik be az országos vasúthálózatba, ezt követően válik Tura igazi “vasutas településsé”, hiszen a MÁV a század végére nagy számban foglalkoztatja a turai lakosságot. Emellett a település mezőgazdasági szerepe továbbra is erős marad a térségben.
A helység 1873-ig az Eszterházy család birtoka, ekkor vásárolja meg a bárói rangra emelkedett Schossberger Zsigmond a területet. A család nevét viselő kastély a mai napig Tura legfőbb látványossága.
Az 1910-es nyilvántartások szerint Tura lakossága 4759 főre tehető.
Forrás: Wikipédia
Most, hogy már Turát el tudjuk helyezni a térképen, jöjjön a várva várt történet, melyet szóról-szóra idézünk Halmay Béla és Leszih Andor nevével fémjelzett Miskolc kötetből, melynek minden szava arany:
“Csaknem a helyi végrehajtó-bizottság megalakításával egyidejűleg polgárőrséget is szerveztek a rend ellátására (Miskolcon- a szerk.). Erre volt most a legnagyobb szükség. A front felbomlott. Katonavonatok hozták haza a katonaságot, mely a községekben, állomásokon fegyverekkel, gépfegyverekkel lövöldözött. A falvak népe fosztogatni kezdte a kastélyokat. Elkergették a jegyzőket. Úgy, hogy a miskolci polgárőrség, melynek parancsnokai tényleges tisztek és rendőrtisztviselők voltak, heteken át éjjel-nappal permanenciában volt és az Aszód melletti Turától – Tiszadobig mindenütt a miskolci polgárőrség állította helyre a megbontott rendet és közbiztonságot. Ennek az egzekúciónak sok véresen komoly, de sok humoros részlete is volt.
Egy sáros, novemberi napon a turai Schosszberger-uradalom telefonon felhívja Miskolc város vezetőségét, hogy gyorsan küldjenek segítséget, mert Turán köztársaság alakult, mely letiltotta az uradalom miskolci tejszállítmányait.
Miskolc tejellátásának jórészét ugyanis a turai Schosszberger-uradalom tejgazdasága biztosította, a turai saját külön forradalom híre tehát érzékenyen érintette a miskolciakat.
Dr. Kozslik István rendőrkapitány egy szakasz nemzetőrrel Turára utazott, a községházán sajátkezűleg térítette észre a turai köztársaság “kormányát” és egy nemzetőrszakaszt ott hagyva, ráparancsolt a turai köztársaság közélelmezési miniszterére, hogy a miskolci nemzetőröknek mindennap szalonna és kolbász dukál.
Egy hét múlva megdőlt a turai köztársaság. Nem tudták megoldani a miskolci nemzetőrszakasz élelmezésének problémáját és inkább feloszlottak, csak a miskolci nemzetőrséget vigyék el a nyakukról, ami meg is történt. “
Tura egy 20. század eleji képeslapon.
A turai köztársaságot tehát megdöntötte a miskolci nemzetőrség étvágya, így a turai embargó – mint a turai köztársaság maga – nem tartott tovább pár napnál, ennek hála Miskolcon sem köszöntött be a tejhiány okozta anarchia.
Nem csak a turaiak álmodtak nagyot
Mikor olvastam a Turai Köztársaság dicsőséges “párnapjáról”, egyből eszembe jutott a Sealand Hercegség története, amely egy mikronemzet (önerőből kikiáltott, de nem elismert államszerű egység) a brit partoktól pár kilométerre, ami tulajdonképpen egy második világháborús erődítmény.
A Sealand Hercegség területe 4000 négyzetméter.
“1966-ban a Bates család telepedett meg itt, majd 1967. szeptember 2-án kikiáltották a hercegség függetlenségét. A hercegség címerében olvasható a család mottója: E Mare Libertas, azaz „Szabadság a tengertől”.
1967-ben Paddy Roy Bates angol őrnagy kitűzte a zászlót és kikiáltotta magát az ország hercegének. Az Egyesült Királyság mint hajót követelte vissza a területet, azonban a brit bíróság megállapította, hogy mivel a tengeri határon túl van a platform, így nincs illetékessége döntést hozni a kérdésben. Innen a kvázi függetlensége.
1978-ban egy német üzletember megbízásából holland izomemberek puccsot hajtottak végre, és foglyul ejtették Michael Bates-t, Paddy Bates fiát. Nemsokkal később Paddy néhány hozzá hű emberrel visszafoglalta a szigetet, kiszabadította Michaelt, a hollandokat pedig hadifoglyul ejtette. Németország követeket küldött Sealand-be, tárgyalni a békéről és a foglyok szabadon engedéséről. A kis országot idővel felfedezte a maffia is: egyre több hamis sealandi útlevél jelent meg, valószínűleg a fent már említett német üzletember által. Összesen kb. 150 000 hamis útlevél került forgalomba. A Miamiban 1997-ben meggyilkolt Gianni Versace olasz divattervező gyilkosa, Andrew Cunanan például szintén sealandi útlevéllel igyekezett hamis személyazonosságot teremteni magának. Az állam létezésének fenntartására (rozsdásodás ellen) saját pénzt verettek, bélyegeket nyomtattak, sőt, saját rendszámtáblát is készítettek.
Sealandi pénzérmék
Az ország (pontosabban a Bates család cége, a Haven Co.) fő bevételi forrása ma a szigeten elhelyezett szerverek által a weblapok hostolása. Havi 1500 dollárért golyóálló betonnal védett szervert kaphatunk, amely folyamatos mikrohullámú kapcsolatban van az angol hálózatokkal.”
Forrás: wikipédia
Több infóért a Sealand Hercegségről kattints ide!
Mint fentebb említettem, a Turai Köztársaság létezéséről ezen a forráson kívül nem találtam semmilyen adatot, ami kis kételkedésre ad okot. Bár az is kétségtelen tény, hogy 1918 október-novemberében az országos sajtó inkább Károlyi köztársaságával, mint a turaival volt elfoglalva. Az pedig, hogy Tura történetében nem említik, hogy a település úgy 10 napig önálló államként létezett, valahol érthető. Innentől a Turai Köztársaság létezésének hitelességét döntse el ki-ki maga.
