Már Miskolctapolcán is rácsodálkoztam azokra a miniatűr alkotásokra, amelyek kicsiben ugyan, de annál nagyobb ötletességgel színesítik a tavaly átadott parkot. Plank Antal munkái nem csak egy alternatív tanösvényt bejárva invitálnak “kincskeresésre”, hanem edukálnak is, ugyanis a 15 bronzszobor a város, illetve Miskolctapolca látnivalóit szimbolizáló alakzatot jelenít meg. Sőt, a játékosabb kedvű látogatók akár térképpel a kezükben indulhatnak felfedezőútra. Előre szólok, nem könnyű mindegyiket elsőre megtalálni, de mindenképp megéri, hiszen így magát a parkot egy amolyan alternatív tanösvényt követve járhatod be.
Hasonló lehetett a koncepció a decemberben átadott, kívül-belül megújult Avasi kilátó esetében is. Bár itt a szobrokat nem kell keresgélnünk, hiszen azok a kilátó teraszának korlátján sorakoznak, ám ne higgyük azt, hogy a szobrokat csak úgy tessék-lássék módon helyezték el.
A Diósgyői vár az Avasi kilátó teraszán.
Mini-Miskolc a teraszon
Az Országh Gábor szobrászművész által készített alkotások a miskolctapolcai parkhoz hasonlóan a város egy-egy nevezetességét ragadják ki, ám azokat tudatosan úgy pozícionálták, hogy kiegészítő látványelemei legyenek az amúgy is csodálatos panorámának. Ahogyan azt a fenti fotón is láthatjuk, egy bizonyos szögből szemlélve két Diósgyőri várat is láthatunk egyszerre, és nincs ez másként a többi szobor esetében sem, bár tény, hogy a lillafüredi Palotaszállóig, vagy épp a Barlangfürdőig még a sasszeműek sem látnak el. A belvárosi látképet – akárcsak a századfordulós képeslapok esetében – ma is nagyban meghatározzák a különböző egyházi épületek, de joggal jelenik meg a Miskolci Nemzeti Színház és a város legmagasabb lakóépületének számító “húszemeletes” is.
A fenti állítást megerősítendő, íme egy december 30-án készült fotó a kilátóból, ahol csak a templomtornyok és a húszemeletes teteje látszik a ködfátyolban. (Fotó: Ritter Renáta Rita)
De nézzük szépen sorban a szobrok képében megjelenő látnivalókat, némi városismereti információval, történeti adalékkal megspékelve.
Miskolc egyik reprezentatív, barokk stílusú temploma a Nagyboldogasszony minorita plébániatemplom, melynek építése 1743-ban fejeződött be az Almássy és Fáy családok adományozásából. Az 1843. július 19-i tűzben leégett a monostor tetőzete, megolvadtak a harangok, a boltozatok megrokkantak. Két évvel később az eredeti mintájára született ujjá templom. Az épületben található Kelemen Didák minorita szerzetes, a templom építtetőjének sírja, emléktáblája és arcmása is. A templom 2023-ban kívül-belül megújult.
A minorita templom a Hősök terének városképileg meghatározó építménye.
Az 1785-ben átadott, műemléki védelem alatt álló Szentháromság görögkeleti ortodox templom az országban ritkának számító copf stílusban épült. Az épületet az teszi különlegessé, hogy Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza található benne, amely 16 méter magas, és 87 jelenetet mutat be Jézus életéből. Maga az ikonosztáz Jankovits Miklós egri fafaragó műhelyében készült. Az ikonok, négy kivételével Anton Kuchelmeister bécsi festő művei.
Népiesen Kakas-templomnak nevezik a régió legnagyobb református templomát, amely a Kossuth Lajos utcában található. Késő barokk, klasszicista stílusú, tornya historizáló. Jellegzetessége a több magasságban megjelenő obeliszkdíszítés. A 68 méter magas templomtoronyban található az Eszter-harang, amely a maga 30 mázsájával a város és a megye legnagyobb harangja. A nevezetes darab Bató István, a gazdag helyi kereskedő lánya, Bató Eszter kérésére és emlékére készült, aki fiatalon hunyt el. A harangot 1866. május 13-án, Eszter halála évfordulóján helyezték el a templomtoronyban, és – a Bató-szülők rendelkezése értelmében – azóta is minden évben megszólaltatják ezen a napon.
A szobron is látható Deszkatemplom helyén 1698-ban már egy fatemplom állt, amit többször át-, illetve újraépítettek, majd 1938-ban lebontottak és Szeghalmy Bálint városi főmérnök tervei szerint, székely stílusú fatemplomot építettek fel. A templom 1997. december 4-én gyújtogatás áldozatává vált. Az eredeti tervek szerint, közadakozásból újra felépített templomot 1999. május 2-án szentelték fel.
A Deszkatemplomot az a Szeghalmy Bálint tervezte, akinek egyik, elhíresült munkái közé tartozik a mai kilátó elődjének számító székely stílusú fatorony is.
A templom faanyaga 95 százalékban fenyő. Az épület térdhajtásos, ikerdúcolásos-függesztéses szerkezete a székely építőmesterek hagyománya, amelyet a hajdani tervező, Szeghalmy Bálint – aki a jelenlegi Avasi kilátó elődjét is tervezte – elsőként itt elevenített föl a XX. században, így városunk lett a székely építészeti stílus legnyugatibb bástyája.
Azt hiszem, hogy a Diósgyőri várat senkinek sem kell bemutatni. A Miskolc belvárosától mintegy nyolc kilométerre, a Bükk hegység lábánál, gyönyörű természeti környezetben található vár Nagy Lajos király korában Közép-Európa legpompásabb erődítményévé vált. A király halálát követően hat királyné jegyajándékaként, vidéki rezidenciaként szolgált. A vár a felújítás harmadik üteme körüli herce-hurca miatt egy ideje nem látogatható. Innen is reméljük, hogy sorsa minél hamarabb rendeződik.
A lillafüredi Palotaszálló a Hámori-tó szomszédságában álló festőien szép, neoreneszánsz stílusban épült szálloda, mely három völgy találkozási pontján emelkedik. Felavatására 1930-ban került sor. A helyszín már korábban is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt, de a Palotaszálló és a hozzá tartozó függőkertek megépítése után lett a korabeli elit kedvelt pihenőhelye. A Palotaszállóhoz és a környező tájhoz kötődik József Attila Óda című verse, valamint itt forgatták az 1934-ben bemutatott, nagy sikerű Meseautó című filmet. A közel 100 éves épület ma is Lillafüred ékessége, amely számos izgalmas történettel bír.
Revolverek, mérgezések, búcsúlevelek és lángoló házak Lillafüreden
Az 1813-ban épült újmassai őskohó Magyarország egyik legfontosabb ipari műemléke, amely Európában is ritkaságnak számít. Mellette áll a Massa Múzeum, egy korabeli, rekonstruált vasverő, illetve egy műszaki skanzen is. A kohó építése ahhoz a Fazola-családhoz kapcsolódik, akik lefektették a diósgyőri kohászat alapjait a XVIII. század derekán a Hámor völgyében. Az itteni ipar emlékét mára a környező települések nevei őrizték meg az utókornak. Az Ó- és Újmassa a latin massa feri szóból ered és vasmasszát jelent, míg a Hámor településnév a germán Hammer (kalapács) kifejezés magyar megfelelője.
A hosszú ipari múlt mementói a ma is a város fölé magasodó gyárkémények. Az egykori Diósgyőri Kohászat és a gépgyár nem csak Miskolc ipartörténetének meghatározó szereplői, azok létrejötte és működése komoly társadalomformáló erővel bírt: a gyárak munkaerő-igénye az 1970-es évekre az ország második legnagyobb lakosságával bíró városává tette Miskolcot. Ekkor kelt életre egy városi szófordulat is: nincs olyan miskolci család, amelynek legalább egy tagja ne dolgozna a vasgyárban. A diósgyőri kohászat 2009-ben, mintegy 240 év után szűnt meg végleg a városban.
Miskolcon található az ország legrégebbi barlangfürdője, Európa egyetlen meleg karsztvizű fürdőkomplexuma, a Miskolctapolca Barlangfürdő. Termálvize a barlang kristálytiszta levegőjével együtt már önmagában is jótékony hatású. A látogatók válogathatnak a termál-, tavi, illetve barlangi medencék között. A magas sótartalmú barlangkőzet és a meleg karsztvíz együtt olyan barlangi klímát eredményez, melynek gyógyító hatására sokan esküsznek. A fürdőkomplexum vize, barlangi levegője jótékony hatással van a szívbetegségekre, a mozgás- és légzőszervi panaszokra. Nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is nagy számmal érkeznek a csobbanni és gyógyulni vágyók.
A Miskolctapolca Barlangfürdő jellegzetes kagylómedencéje.
A miskolci zsidóság második világháború előtti nagy számú jelenlétének mementója a Kazinczy utcai zsinagóga, amely 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán stílusban. Förster a zsinagóga tervezésekor több újítást is bevezetett, példának okáért az orgonát építtetett a zsinagógába, a tóraolvasó asztalt pedig az épület közepe helyett a frigyszekrény elé tette, utóbbi olyannyira heves indulatokat váltott ki az ortodox többségű hívőkből, hogy az átadást követő évben a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta Fischmann Ezékiel Mózes miskolci rabbit. A zsinagóga jelenleg is a régió legnagyobb ilyen jellegű épülete. Szomszédságában nemrégiben adták át a megújult Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpontot, amely a miskolci zsidóság történetére épít.
A Kazinczy utcai zsinagógáról készült szobor.
A város kulturális életének egyik kiemelkedő szereplője a 200 éves Miskolci Nemzeti Színház, ami a mai Magyarország területén épült első, magyar nyelven játszó kőszínházként jött létre 1823-ban. Az épületegyüttesben a nagyszínpadon kívül még négy játszóhely található, a Csarnok, a Kamaraszínház, a Játékszín, valamint a Nyári Színház.
A miskolci teátrumban – a teljesség igénye nélkül – olyan országos hírű művészek léptek színpadra, mint Déryné Széppataki Róza, Laborfalvi Róza, Csapó János, Latinovits Zoltán, Nagy Attila vagy éppen a Latabár-színészdinasztia.
Közkeletű nevén a „húszemeletes” 70 méteres magasságával a város messze legmagasabb lakóháza, egyúttal Miskolc második legmagasabb épülete, csak jelenlegi helyszínünk, a 72 méter magas Avasi kilátó előzi meg. A toronyház 1968-ra készült el, és elnevezésével ellentétben a nyugati oldalán 18 emeletes, míg a keleti oldalán a földrajzi adottságokból kifolyólag (domboldalra épült) 19 emeletes. Ezen az oldalon a földszint alatti szintet mélyföldszintnek hívják, a földszint pedig az első emeletnek tűnik. Az épületben összesen 117 lakást alakítottak ki, az már más kérdés, hogy az jelenleg lakatlan, a város ugyanis keresi azt a befektetőt, aki lát fantáziát a hasznosításában.
A “húszemeletes” magasház meghatározó eleme a miskolci látképnek.
A testvérvárosok is helyet kaptak
A fent részletezett látványosságokon túl Miskolc testvérvárosai is helyet kaptak a kilátó teraszán, amelyeken a városok megnevezésén túl azok kilátótól mért távolsága és iránya is helyet kapott a testvérvárosi kapcsolat létrejöttének évszámával együtt.
Erre van Kassa – mutatja a kihelyezett tábla.
Egy biztos: a felújítást követően kapott új, minden eddiginél impozánsabb külsővel nem csak messziről mutat jól a kilátó, az épület teraszán elhelyezett miniszobrok a pazar panorámát egészítik ki városismereti adalékokkal. Miskolctapolcai “testvéreihez” hasonlóan a kilátóban lévő szobrok is határozottan jó ötletnek bizonyultak, hiszen mindazon túl, hogy a turistáknak tippeket adnak városunk felfedezésére, a helyieknek is megdobogtatja a szívét: bizony, van mire büszkének lennünk!
Kiemelt kép: a lillafüredi Palotaszálló az Avasi kilátó teraszán.
Ezúton is köszönjük Horváth Csongornak, hogy fotóit a rendelkezésünkre bocsájtotta!
Trackback/Pingback